indultábamos

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe indultar
Indicatif	Présent	(yo) indultábamos
		(tú) indultábamos
		(vos) indultábamos
		(él/ella/usted) indultábamos
		(nosotros-as) indultábamos
		(vosotros-as) indultábamos
		(os) indultábamos
		(ellos-as/ustedes) indultábamos
	Imparfait	(yo) indultábamos
		(tú) indultábamos
		(vos) indultábamos
		(él/ella/usted) indultábamos
		(nosotros-as) indultábamos
		(vosotros-as) indultábamos
		(os) indultábamos
		(ellos-as/ustedes) indultábamos
	Passé simple	(yo) indultábamos
		(tú) indultábamos
		(vos) indultábamos
		(él/ella/usted) indultábamos
		(nosotros-as) indultábamos
		(vosotros-as) indultábamos
		(os) indultábamos
		(ellos-as/ustedes) indultábamos
	Futur simple	(yo) indultábamos
		(tú) indultábamos
		(vos) indultábamos
		(él/ella/usted) indultábamos
		(nosotros-as) indultábamos
		(vosotros-as) indultábamos
		(os) indultábamos
		(ellos-as/ustedes) indultábamos

indultábamos \in.dulˈta.βa.mos\

1. Première personne du pluriel de l’imparfait de l’indicatif de indultar.

Prononciation

• Madrid : \in.dulˈta.βa.mos\
• Séville : \iŋ.dulˈta.βa.moh\
• Mexico, Bogota : \in.dulˈta.ba.m(o)s\
• Santiago du Chili, Caracas : \iŋ.dulˈta.βa.moh\
• Montevideo, Buenos Aires : \in.dulˈta.βa.mos\